Mit hogyan vizsgálunk megvenni kívánt autódon?
I. BIZTONSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ ALKATRÉSZEK ÁLLAPOTA
1. Utascella és gyűrődő zónák
Mit és hogyan vizsgálunk az utascella és gyűrődő zónák kapcsán:
A festékvastagságmérést minden karosszériaelemen több ponton (nem csak a közepén!) elvégezzük a korábbi balesetek nyomai után kutatva, a szélekre különösen koncentrálva
Különös figyelmet fordítunk a karosszériaelemek azon helyeire, amelyek az esetleges javítási folyamat során nehezen elérhetők a javítók számára
A motortér irányából ellenőrizzük a nyúlványokat, doblemez belső oldalát, motortartó bakok állapotát (amennyiben láthatók)
Első kerékjárati doblemeznél ellenőrizzük a szigetelés esetleges hibáit, hiányát, patentok meglétét, vagy esetleges pótlásukat lemezcsavarral
Első kerék mellett az autó alá nézve előre felé vizsgáljuk a motorburkolat állapotát (megvan-e, nem sérült-e), illetve hátrafelé haladva a padlólemez, szigetelések, küszöbök állapotát
Hátsó doblemezt a csomagtér felől ellenőrizzük, a fenéklemezt pedig a pótkerék takaró megemelésével
Megjegyzés: amennyiben a festékvastagság mérés során eltérések tapasztalhatók, de a szerkezeti elemeken (küszöbökön, doblemezeken, fenéklemezen, nyúlványokon) sérülések nyomai nem láthatók, az leggyakrabban felületi horzsolás, karcolás javítására utal
2. Futómű
Mit és hogyan vizsgálunk a futómű kapcsán:
Motortér irányából vizsgáljuk a féltengely, a belső gumiharangok és a lökésgátló állapotát
Kitekert kormányzott kerekek mellett a kerékjárati dob irányából ellenőrizzük a gömbfej, a trapéz, a féltengely külső gumiharangok állapotát
A lökésgátlókra külön figyelmet fordítunk, mert ott különösen lényeges, hogy folyik-e az olaj, nem törött-e a rugó
Elvégezzük a lökésgátlók fizikai tesztelését a karosszéria függőleges terhelésével
Hátsó futómű esetében a gátlók és a rugók állapotát a nem kormányzott kerekeken is vizsgáljuk
A futóműnél az esetleges kotyogást a próbaút során a megfelelő kormánymozdulatok és útviszonyok kihasználásával ellenőrizzük (a hallható hangokat meg kell tudni különböztetni a kormánymű esetleges hanghatásaitól)
3. Kormánymű
Mit és hogyan vizsgálunk a kormánymű kapcsán:
A motortér felől a kormánymű központi részét ellenőrizzük: olajszivárgást, kopásnyomokat kerestünk
Kitekert kormányzott kerék esetén a kerékjárati dob irányából ellenőrizzük az összekötő rudakat, kopás, sérülés után kutattunk
A kormányműnél az esetleges kotyogást a próbaút során a megfelelő kormánymozdulatok és útviszonyok kihasználásával ellenőrizzük (a hallható hangokat meg kell tudni különböztetni a futómű (gömbfej) esetleges hanghatásaitól)
Megjegyzés: az autók próbaköre lakott területen belül, limitált sebességen történik, ezért a magasabb sebességi tartományokban történő terhelés alatti használatot, illetve az autópályán történő nagy sebességű viselkedést az átvizsgálás keretében nem tudjuk ellenőrizni
4. Fékrendszer
Mit és hogyan vizsgálunk a fékrendszer kapcsán:
Kitekert kormányzott kerekek mellett ellenőrizzük a fékcsövek, fékkábelek, féknyereg állapotát, illetve a féktárcsa belső oldalát
Féktárcsa esetében a felületi korrózió általában csak a használat hiányát jelzi, de a vállas, illetve barázdált féktárcsa tényleges rendellenesség
Féktárcsák külső oldalának állapotát alufelni esetén szemrevételezéssel ellenőrizzük
Lemezfelni esetén zseblámpa + csavarhúzó segítségével keressük az esetleges vállakat, barázdákat
Fékbetétek állapotát elől-hátul ellenőrizzük
Fékfolyadék állapotát álló helyzetben szemrevételezéssel ellenőrizzük (megfelelően világos, áttetsző, finom olajszerű, nem tapasztalható elvizesedés)
Próbakör előtt álló helyzetben teszteljük a fékpedál reakcióit (kemény, vagy lassan besüllyedő) próbakör alatt pedig a fékrendszer működését és hatásfokát
Megjegyzés: az autók próbaköre lakott területen belül, limitált sebességen történik, ezért a magasabb sebességi tartományokban történő terhelés alatti használatot, illetve az autópályán történő nagy sebességű viselkedést az állapotfelmérés keretében nem tudjuk ellenőrizni.
5. Gumiabroncsok
Mit és hogyan vizsgálunk a gumiabroncsok kapcsán:
A gumiabroncsok esetében a szerkezet korát ellenőrizzük legelőször (DOT szám)
Ezután ellenőrizzük a futófelület állapotát, és tételesen megmérjük a barázdák mélységét
Végül látható sérüléseket, külsérelmi nyomokat keresünk az összes gumiabroncson
II. ÁLTALÁNOS MŰSZAKI ALKATRÉSZEK ÁLLAPOTA
6. Motor
Mit és hogyan vizsgálunk a motor kapcsán:
Ellenőrizzük az összes folyadékot (olaj, kiegyenlítő tartály, hűtőfolyadék), megvizsgáljuk, hogy megvan-e a megfelelő szint, viszkozitás, minőség
Megvizsgáljuk, van-e szemmel látható vízszivárgás a vízpumpánál, vezérlésnél, kiegyenlítő tartálynál, termosztátnál, vízcsöveknél
Van-e olajszivárgás bárhol a motortérben, láthatóak-e korábbi olajfolyás nyomok, illetve az alsó motorvédő burkolaton látható-e megállt olajsár
Ellenőrizzük, hogy indítás után az olaj „felkapása” rendben megtörténik-e, szelepek kelepelnek-e, vagy gyorsan beolajozódnak
Üzemmeleg állapotban megfelelő-e a hűtőkör tömítettsége, működik-e a termosztát, bekapcsol-e rendben a hűtőventilátor (dízel esetén hideg időben ezt menet közben vizsgáljuk)
Üzemmeleg állapotban nem nyomja-e vissza a nyomás a kiegyenlítőtartályba a vizet, vagy nem tűnik-e el a víz a kiegyenlítő tartályból
Próbakör alatt a motorteljesítmény megfelelő-e
7. Hajtás
Mit és hogyan vizsgálunk a hajtás kapcsán:
Az autó alá fekve ellenőrizzük a kipufogó rendszer, a dob / dobok állapotát
Vizsgáljuk az esetleges 4X4-es meghajtás állapotát (kardántengely általában nincs burkolva, csak a tartóelemek által)
Esetleges olajfolyásokat, szivárgásokat, illetve régebbi olajfolyás nyomokat keresünk
Próbakör előtt a kuplungot álló helyzetben teszteljük, majd szintén álló helyzetben minden fokozatot leváltunk
Próbakör alatt teszteljük a kuplung fogáspontját (alacsonyan, vagy magasan fog-e), illetve általános működését (akadálymentesen fog-e, dadog-e, ugrik-e, zörög-e)
Megjegyzés: az autók próbaköre lakott területen belüli limitált sebességű tesztkörre korlátozódik, így a magasabb sebességi fokozatok terhelés alatti kapcsolását az állapotfelmérés során nem tudjuk ellenőrizni.
8. Elektromos berendezések
Mit és hogyan vizsgálunk az elektromos berendezések kapcsán:
Önindító és akkumulátor állapotát az autó beindításánál vizsgáljuk (megfelelően hajtja-e meg az önindítót az akksi, önindító könnyen indítja-e a motort)
A beltéri elektromos berendezések működését és vezérlését, illetve a klíma esetében annak hatásfokát tételesen ellenőrizzük
Kiemelten ügyelünk az elektromos ablakok, tükör, ülésfűtés, kormányfűtés, beltér világítások állapotára, és az első / hátsó ablaktörlők működésére
A gyakori hibapontokat külön lista alapján ellenőrizzük: kormányvezérlők, elektromos napfénytető, műszerfalfények, gombvilágítások
A médiát és a navigációt külön körben ellenőrizzük, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az ezt használó márkáknál megvan-e a térképkártya a kesztyűtartóban található tartóban
Amennyiben az autó rendelkezik vele, elvégezzük az elektromos csomagtérajtó-nyitó ellenőrzését
9. Világítás
Mit és hogyan vizsgálunk a világítás kapcsán:
Világító és fényjelző testek mindegyikét ellenőrizzük: fényszórók, irányjelzők, hátsólámpák, ködfényszórók, rendszámvilágító lámpák
Általános állapotukat álló helyzetben, gyújtás nélkül vizsgáljuk, és a következő elváltozásokat keressük: karcosak-e, repedtek-e, horzsoltak-e, kavicssérültek-e, mattultak-e
A világító és fényjelző testek működésének, hatásfokának, vezérlésének ellenőrzését beindított állapotban végezzük
10. Szélvédők, üvegek
Mit és hogyan vizsgálunk a szélvédők, üvegek kapcsán:
Első szélvédő állapotát aprólékosan ellenőrizzük az alábbi elváltozásokra koncentrálva: aprókavicsos-e, kavicsos-e, karcos-e, repedt-e (utóbbi azonnal javítandó)
Ellenőrizzük, hogy az eltérés látótérben van-e (azonnal javítandó)
Ha látótéren kívül van, annak javítása nem kötelező, de megfontolandó a későbbi problémák elkerülése érdekében (egy kavicsfelverődés a javítás hiányában tovább repedhet a látótérbe)
Oldalsó üvegeken és hátsó szélvédőn leginkább karcokat keresünk, a kavicsfelverődés és repedés itt nem jellemző
11. Hibakód kiolvasás
Mit és hogyan vizsgálunk a hibakódok kapcsán:
A próbaút után rákötjük az autóra a hibakód kiolvasót
A hibakódkiolvasó gombnyomásra megmutatja, van-e tárolt (azaz nem ideiglenes) hibakód az autó szoftverében (ilyen lehet a részecskeszűrő, injektor, katalizátor, stb. hibájára utaló hibakód).
A tárolt hibakódok kitörlésére nincs lehetőség, az ideiglenes hibakódokat, ha vannak (lemerült akkumulátor, kiégett izzó), nem töröljük ki.
Megjegyzés: minden műszaki szakértőnk olyan célberendezéssel dolgozik, ami nem képes semmit „felülírni” az autó szoftverében
III. ESZTÉTIKAI ÁLLAPOT
13. Kárpitozás és belső burkolatok
Mit és hogyan vizsgálunk a kárpitozás és belső burkolatok kapcsán:
Aprólékosan ellenőrizzük az utastérben található üléskárpitokat, ajtókárpitokat, tető- és könyöklőkárpitokat, a műszerfal, az ajtók és a középkonzol nem kárpitos burkolatát
Ellenőrizzük az ülésállítási mechanikákat, ülések részeit (fejtámla, háttámla, üléslap, oldaltámasz, deréktámasz, combtámasz), ajtóburkolatok, középkonzol és műszerfal rekeszeit, gombjait
Megvizsgáljuk a kormány, kesztyűtartó, visszapillantók, tetőfunkciók állapotát
Ellenőrizzük a motortér és a csomagtartó burkolatait
Csomagtartó esetében külön teszteljük a rekeszeket, fedeleket (nyithatók-e, zárhatók-e)
Motorburkolat esetén különös figyelmet fordítunk az esetleges korábbi rágcsálókárok nyomaira
14. Felnik
Mit és hogyan vizsgálunk a felnik kapcsán:
Az átvizsgálás során aprólékosan ellenőrizzük az autó felnijeinek szerkezeti és felületi állapotát
Külön figyelmet fordítunk arra, hogy az esetleges sérülések pusztán esztétikai jellegűek, vagy deformálódás is tapasztalható-e az alkatrészeken
A felni apróbb felületi sérülései minden használt autó „kötelező elemei”, ám a sérülések száma és mérete alapján műszaki szakértőink egyértelműen behatárolják, hogy az adott alkatrész átlag alatti, átlagos, átlag feletti, vagy kiemelkedő állapotú
IV. TARTOZÉKOK ÉS EXTRÁK
15. Kötelező tartozékok
Mit és hogyan vizsgálunk a kötelező tartozékok kapcsán:
Az állapotfelmérés során tételesen ellenőrizzük a kötelező tartozékok listáját, hiszen ezek pótlása néhány esetben még a vételárhoz mérten is jelentős összeg lehet
Ilyenek a pótkerék, a javítókészlet (kompresszor, javítóanyag), gyári kulcsok, kulcsnélküli / nyomógombos indítókulcsnál a szervizkulcs megléte, elakadásjelző és egészségügyi doboz
Minden tartozék kapcsán ellenőrizzük azok állapotát is a meglétük mellett (kulcsfunkciók működnek-e, stb.)
Itt ellenőrizzük továbbá a kezelési útmutató és a szervizkönyv meglétét, az autó okmányainak meglétét, és az autón található azonosító plakettek meglétét is.
16. Extra tartozékok
Mit és hogyan vizsgálunk az extra tartozékok kapcsán:
Ellenőrzünk minden olyan érdemi extra tartozékot, melyek utólagos beszerzése jelentős összeg lenne, és ezért az új tulajdonos meglétükkel spórolhat az üzemeltetés során (pl. extra téli / nyári gumiszett, tetőcsomagtartó, vonóhorog, tetőbox, stb.)
Megvizsgáljuk az autó olyan extra tulajdonságait, melyek a fenntartási költségekben belátható időn belül spórolást eredményezhetnek, mint például az új akkumulátor, a számlával igazolt cserélt alkatrész, vagy a friss műszaki
Ellenőrizzük az autóhoz listázott extra tartozékok meglétét és – ellenőrizhetőség esetén – azok állapotát
17. Különleges extrák
Mit és hogyan vizsgálunk a különleges extrák kapcsán:
Megvizsgáljuk, hogy az autó rendelkezik-e a majdani tovább értékesítést segítő különleges extrákkal, melyekkel a hasonló korú és kategóriájú autók nem rendelkeznek
A „különleges extrafelszereltség” minden árkategóriában és korkategóriában mást és mást jelent: egy idősebb, alsókategóriás autó esetében a hátsó elektromos ablakemelő is lehet különleges extra, ha a piacon lévő hasonló autók esetében ritkaságnak számít
Műszaki szakértőink kiterjedt autópiaci tapasztalattal rendelkeznek, és nagy pontossággal képesek megbecsülni, hogy az adott autó esetében mi számít lényeges extrának
Ezzel együtt a mai modern autók elektronikai és szoftveres extralistája rendkívül kiterjedt, és teljeskörű szaktanácsadást az extrák esetében az állapotfelmérés keretében nem biztosítunk
Mire nem terjed ki a helyszíni állapotfelmérés, és milyen korlátai vannak?
A gépjármű motorját, kormányművét, futóművét, fékberendezését megbontás nélküli vizsgálatnak vetjük alá. A gépkocsi olyan esetleges hibái, melyeket csak meg bontással lehet megállapítani, az állapotfelmérés keretében nem kerülnek feltárásra.
A rétegvastagság mérő OMSZ által nincs hitelesítve, a mérési eredmények más típusú mérők eredményeitől eltérhetnek. A rétegvastagság mérés tájékoztató jellegű, gyári értékek esetén sem garantálja a karosszéria sérülésmentességét.
Az autók próba köre minden esetben lakott területen belül, limitált sebességen történik, ezért a magasabb sebességi tartományokban történő terhelés alatti használatot, illetve az autópályán történő nagy sebességű viselkedést jelen állapotfelmérés keretében nem tudtuk ellenőrizni.
Az állapotfelmérés az autó aktuális állapotát mutatja be. A használat során bekövetkező bármilyen későbbi változásért, módosulásért az autó állapotában felelősséget vállalni nem tudunk.
A helyszíni állapotfelmérés során értelemszerűen nem használunk olyan szakszervizekben található gépeket és mérőeszközöket, melyeket fizikailag nem lehet az állapotfelmérés helyszínére mozgatni: pl. fékpad, rázópad.
